Egy remek cikk Horváth Gabriella író és TEK Kineziológustól.
A szeretet nevében annyi hazugság, annyi kegyetlenség születik, hogy szeretetem kifejezésére már nem is szívesen használom a szeretlek szót. Elcsépelték, és egyébként is kevés arra, hogy kifejezze azt, amit érzek.
A szeretet nevében már öltek, harcoltak, loptak, manipuláltak... de ez minden, csak nem szeretet. A szeretet nem vesz el. A szeretet nem követel. A szeretet csak dicsér, átölel, és elenged! Mert aki szeret, az úgy szeret, ahogy a másiknak a legjobb, és ha a másik menni szeretne, akkor a szeretet elengedi. Hisz neki most ez a legjobb!
A szeretet nem létezik a múltban, sem a jövőben. A szeretet csak a jelen pillanatban él, itt és most. Ha szeretsz valakit, arra nem tudsz haragudni. Hogy tehetnéd, hisz fontosabb a szívedben mindenkinél.
Olyan hazug szeretetkinyilvánításokat látok, hogy az már fáj! Hisz hazug az a szeretet, amit pénzért vesznek! Hazug az a szeretet, ami bánt, majd bocsánatot kér! Hazug az a szeretet, ami üldözi a másikat, tudomásul sem véve, hogy nem kívánatos személy már az adott ember életében. És mindezt a szeretet nevében?
Aki szeret, marad. Aki szeret, ha elment visszajön. Önként. Kérni sem kell. Senkit nem lehet megrendelésre rángatni. És aki szeret, az türelmesen vár, mert SZERET... és pont ez lenne a dolog lényege!
Szeretni okkal és értelemmel nem lehet. Azt csak érezni lehet! A szeretett személyt óvod, vigyázod, átveszed a terheit... nem pedig mázsás súlyokat teszel a vállára, nem zaklatod őt az elvárásaiddal.
Szeretetet az kap, aki tisztán, feltételek nélkül kapcsolódik, és mély alázattal a szívében elfogadja, amit kap. És ha így teszel, akkor kapsz, kapsz, kapsz... mert örömmel adnak annak, aki nem vár el, aki megértő, aki szeret.
Hisz pont ez lenne a dolog lényege, nem?
Horváth Gabriella író oldala ide kattintva elérhető.
